Draconius Boszorkány- és Varázslóképző
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Draconius Boszorkány- és Varázslóképző

Semmi sem veszedelmesebb, mint egy olyan ellenség, amelyiknek nincs vesztenivalója.
 
KezdőlapLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Üdvözöllek!


Valaha élt egy Varázsló...
A tengeren, távol a parttól, egy hatalmas sziklán fészkelt a valaha élt legősibb Sárkány...
A Varázsló ellopta a lelkét, és vele minden sárkányok erejét, és egy apró medálba zárta, hogy birtokolhassa az öröklétet...
A medál számos képességgel bírt..
A medált elrejtették s egy kastélyt építettek a barlangrendszer fölé...
E kastély neve Draconius.

Átélnéd a kalandokat? Szeretnéd megtudni a titkot? CSATLAKOZZ!
Staff


Alec



Alexander



Jaina

Chat box

Legutóbbi témák
» Empire of Fantasy
Út az erdőbe Icon_minitimeCsüt. Aug. 01, 2013 8:37 pm by Vendég

» Midnight Tales
Út az erdőbe Icon_minitimeSzer. Júl. 24, 2013 1:31 am by Vendég

» Soul Eater
Út az erdőbe Icon_minitimeHétf. Júl. 15, 2013 1:42 am by Alec Nyrani

» Folyosó
Út az erdőbe Icon_minitimeSzer. Júl. 03, 2013 1:18 pm by Alec Nyrani

» Út az erdőbe
Út az erdőbe Icon_minitimeSzer. Júl. 03, 2013 3:26 am by Angeliqua Blackmore

» Paparazzi
Út az erdőbe Icon_minitimeKedd Júl. 02, 2013 1:14 am by Alec Nyrani

» My life Arts
Út az erdőbe Icon_minitimeKedd Júl. 02, 2013 1:11 am by Alexander Holloway

» Hogyan ejtsd?
Út az erdőbe Icon_minitimeHétf. Júl. 01, 2013 10:55 am by Alec Nyrani

» Iris Fane - KÉSZ!
Út az erdőbe Icon_minitimeHétf. Júl. 01, 2013 9:58 am by Alec Nyrani

Top posters
Alexander Holloway
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Alec Nyrani
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Angeliqua Blackmore
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Marcus Payne
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Jaina Phoenix
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Hiro Nakamura
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Alexis Kenway
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
James Mattew
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Lux Loveworth
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Iris Leighton Fane
Út az erdőbe EmptyÚt az erdőbe I_voting_barÚt az erdőbe Empty 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (8 fő) Pént. Márc. 22, 2013 9:37 am-kor volt itt.
Statistics
Összesen 19 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Iris Leighton Fane

Jelenleg összesen 380 hozzászólás olvasható. in 172 subjects
Barátok



 

 Út az erdőbe

Go down 
2 posters
SzerzőÜzenet
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Jan. 04, 2013 6:33 am

Ezen az úton jutsz el az erdőbe. Ahogy mész beljebb, úgy sötétedik. Az út egyszerű kavicsos út. Mivel az erdőbe általában tilos bemenni, így ezt az utat lezárták, bár sokan szeretik elvenni a táblát, vagy éppen figyelmem kívül hagyni. Az utat különböző fák fogják közre, amik között akad mágikus is, hogy az arra tévedőket elijessze.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 7:54 am

.:Igazgatóbácsinak:.


Tudtam, hogy nem szabadna erre járnom, viszont sosem érdekeltek a szabályok, nem most akartam elkezdeni foglalkozni velük. Kezdett nagyon elegem lenni az apámból, a bátyámból és a koloncból, amit a nyakamba akasztottak. Nem gyűlöltem volna Dorian-t, ha nem apám küldte volna a nyakamra csak azért, hogy segítsen neki olyanná formálni engem, amilyenné soha nem akartam válni. Épp ezért döntöttem úgy, hogy tiltott helyre megyek, oda ahol békén hagynak. Nem törődtem azzal a veszéllyel, amit az erdő jelenthetett számomra, egyszerűen csak elindultam a belsejébe vezető úton.
Szűk fekete farmert, fehér trikót, fekete bőrdzsekit és fekete szegecselt csizmát viseltem. Hajam kiengedve hagytam, mint mindig, ami most kissé kócosnak hatott a szél miatt. Beletúrtam a szőke fürtökbe, hogy ezzel a mozdulattal kisöpörjem őket az arcomból.
Ahogy egyre közeledtem az erdőhöz egyre inkább éreztem a lelkemre nehezedő súlyt, valamit, ami azt kiabálta minden porcikámnak, hogy tűnjek el innen. Gyorsan elhessegettem a vészjósló hangokat a fejemből, vettem egy mély levegőt és tovább mentem. Nem érdekeltek a következmények, semmi...egyedül akartam lenni, távol mindentől és mindenkitől.
A Misery's miatt túl sokat voltam társaságban, hiszen rengeteg a rajongónk, és ha másért nem is egy egy aláírásért azért csak megszólítanak. Sosem hittem, hogy túl ijesztő lennék, de rá kellett jönnöm, hogy az emberek tartanak tőlem. Marcus azt mondta ennek az az oka, hogy van valami sötétség, ami a lényemből árad. Marcus arca ekkor egy jókora vörös tenyérlenyomattal gazdagodott.
Nem ilyen társaságra vágytam. Nem félős rajongók seregére, nem olyanokra, akik csak kihasználnak, nem olyanokra, akik használnának. Csak valakire, aki megért. Persze a zenekar tagjaiban bízom, mindent tudnak rólam, de az akkor sem ugyan az.
Túlságosan elgondolkodtam, valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a lábam beleakadt egy gyökérbe és sikerült jó nagyot esnem.
-Rohadt életbe! -nyögtem fel fájdalmasan és a kiszakadt nadrágomra néztem. Megráztam a fejem, kiszabadítottam a lábam, aztán nehézkesen ugyan, de felálltam. Leporoltam a ruhám és körbenéztem. Tovább jöttem, mint gondoltam, már jócskán elhagytam a táblát, ami azt hirdeti, hogy ide bizony tilos a bejárás.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 8:07 am

Ma sincs valami társasági kedve, így nem csoda hogyha ideje nagyrészét a szobájában töltötte könyvekkel körbevéve magát. Csak a délutáni órákban döntött úgy, hogy tesz egy kört az erdőben, mivel az is a kastélyhoz tartozik, és neki mindenről tudnia kell, nehogy valami külső fenyegetés érje a diákokat, mert az nem lenne túl jó. Délután óta az erdőben bolyong, céltalanul, mindenféle helyet felmérve, és alaposan körbetapogatva a helyet mágiával. Sötét nadrágot visel, széles övvel, bakanccsal felül viszont egy kifejezetten korhűtlen darabot, egy nyitott nyakú fehér inget, széles kézelővel. Haját összefogta egy széles szalaggal.

Az úton sétál visszafelé, amikor észrevesz egy mágiahullámot, ami azt jelenti hogy nincs egyedül az erdőben, és egy egyszerű tájolóbűbájnak hála, már úton is van az ismeretlen felé, akit nem sokára meg is lát. Ismerős neki, egy diák az iskolából. Ahogy elnézi neki sincs túlságosan jó napja, így nem is tesz fenyegető lépéseket felé, inkább csak megáll az egyik fának támaszkodva, és onnan szólal meg.
- Nem a legideálisabb helyet választotta a gondolkozásra kisasszony, ez már a veszélyes részre való bejárat - int az út felé, és csak most lép kicsit közelebb. A sötétben semmi szokatlan nincs, a hold szépen ragyog, akárcsak az azt körbevevő csillagok.
- Sétáljunk vissza a birtokra, onnantól akár mehet is másmerre - ajánlja fel egy kis mosollyal, nem szokása az amúgy is maga alatt lévő embereket tovább sújtani, így van ez most is, és elnézően szemet huny a tény felett, hogy ilyen sóistentelen időben nem szabadna az erdőben járni.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 8:30 am

Mindent összevetve nem hittem, hogy ez a nap lehet ennél rosszabb is, de mint ahogy hamar kiderült: tévedtem. Amikor egy hang ütötte meg a fülem és arra fordulva az egyik igazgató alakját véltem felfedezni azt hittem hallucinálok.
Nem volt vele igazából semmi bajom, sőt...tulajdonképpen egész jó fejnek tűnt. Zárkózottabbnak, mint Mr. Holloway, de őszintén? Mindig is bírtam a zárkózott embereket, bár most nem nagyon tudtam értékelni, hogy épp ő az, aki rám talált. Elgondolkodtam az ajánlatán, aztán aprócska félmosolyra húztam a szám.
-És mi lenne, ha inkább Ön tartana velem arra? -böktem az erdő felé. Oké, nem a legokosabb dolog ellentmondani az igazgatónak, de az utolsó dolog, amit akartan az az volt, hogy vissza kelljen mennem a birtokra, legalábbis most még nem akartam. Úgy gondoltam, hogy ha az igazgatóval megyek, akkor nem lesz bajom és azt is megkapom, amit akarok, vagyis nem kell visszamennem.
Kérlelőn pillantottam az előttem álló férfire, majd tettem néhány lépést az erdő belseje felé.
-Ugyan már...mi baj lehet? Tekintse felfedező túrának. Csak megmutatja egy kíváncsi diáknak mitől is kell óvakodnia. -húztam most már szélesebb mosolyra ajkaim. Nem akartam én pimasz lenni, de egyszerűen most így csúszott ki. Különben sem tűnt idősnek, és annak ellenére, hogy ő látszott szigorúbbnak a két igazgató közül, különösebben merevnek sem mondtam volna.
Reméltem, hogy igent mond, bár ebben egyáltalán nem voltam biztos.
Észrevettem, hogy nem csak a nadrágom szakadt ki, hanem azon a helyen sikerült is lezúznom a térdem. Kicsit kiserkent a vérem. Elhúztam a szám, majd elővettem egy zsebkendőt a zsebemből, jobban mondva azt az egyet, ami benne volt és letöröltem a vért. Egy aprócska zúzódás miatt nem akartam lemondani a lehetőségről, hogy beljebb menjek az erdőben. Nem csak az egyedüllét vonzott benne, hanem az is, hogy érdekelt mit is rejteget.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 8:41 am

Voltaképpen megint csak igaza van. A magányra vágyó jelenség, egy pillanatra megijed tőle, de aztán észreveszi hogy túl teszi magát azon hogy az egyik igazgatóval futott össze, Alec amúgy sem az a szőrösszívű alak, és ő az, aki jobban kijön a diákokkal, még a zárkózottsága ellenére is. A fa mellett állva, várja mit felel a lány, és a kissé pimasz ajánlatra csak megrándítja az egyik szemöldökét. Tulajdonképpen akár még bele is mehetne, úgysincs olyan sok kedve visszatérni, ahhoz most túlságosan szép az idő.
- És merre lenne az az arra? - érdeklődik, de nem utasítja el azonnal az ajánlatot, hanem megfontolja. Tulajdonképpen ha vissza nem is megy a diák, vele mégis biztonságban lesz, hiszen képzett varázsló, nála csak Lorenzo ismeri jobban az erdőt, bár biztos abban, hogy az említett jelenleg alszik valahol.

- Lehet róla szó, de akkor én diktálom az útvonalat - megy bele végül is félig meddig, és figyelmét nem kerüli el a lány sebe, ami csak egy horzsolás, nem olyan nagy dolog, de közelebb sétál.
- Szerencséje, hogy nem ütötte meg jobban magát, vigye onnan azt a zsebkendőt kérem... - utasítja finoman, de határozottan a lányt, és letérdelve előrenyújtja a jobb kezét, amiben nincsen pálca. A seb fölé tartja, összehúzza a szemeit, ahogy koncentrálni kezd, és rövidesen fényes kis kék köd jelenik meg, ami rásimul a sebre, és a lány enyhe kis szúrás érezhet pár pillanatig, mielőtt eltűnne a horzsolás. Tényleg nem nagy dolog, így a művelet után felegyenesedik, és ezúttal a pálcát használva forrasztja össze a nadrágot.
- Nos, mehetünk akkor? - érdeklődik, és elindul az ösvény mentén.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 9:03 am

Meglepett. Az eddigi iskoláimban nem voltak túl rugalmasak a tanárok, az igazgatók pedig egyenesen az idegeimre mentek. Nem is értettem miért ne lehetnének jóban a diákokkal, ugyan olyan varázslók, mint a felnőttek, tulajdonképpen már én is majdnem felnőtt vagyok.
-Hát...arra. -mutattam a hátam mögé, a befelé vezető ösvényre. Ennél egyértelműbben nem tudtam kifejteni merre is szeretnék menni, nem ismertem túl jól az erdőt.
-Hmm...kár. Pedig szeretek irányítani. -pillantottam rá, de beletörődtem, hogy ő fogja mutatni az utat.
-Meglep, hogy belement. Máshol már rég az irodában ülnék és hegyi beszédet hallgatnék.
Ezért hálás voltam neki. Egyáltalán nem volt jó a hangulatom, nem lett volna erőm végighallgatni egy hosszas prédikációt a felelősségről, veszélyről és hasonlóan nagy fogalmakról.
Felvontam a szemöldököm, mikor letérdelt és a kezét a térdem felé közelítette. Enyhe szúrást éreztem, de amint ez elmúlt és a nadrágom is szépen megjavult elismerően pillantottam a férfire.
-Nem rossz...Köszönöm! -tettem hozzá az elismeréshez, majd bólintottam.
-Csak Ön után. -mutattam magam elé a kezemmel, aztán ha elém került követtem. Nem vágytam gardedámra, de mivel egyáltalán nem úgy tűnt, hogy korlátozni akarna, már csak azért sem, mert megengedte, hogy maradjak, nem volt problémám a társaságával, sőt...reméltem a hangulatom is jobb lesz a kis "kirándulás" után.
-Egyébként...csak levegőzni jött vagy más okból járt épp erre?
Persze nem mintha közöm lett volna hozzá, de érdekelt, miért is van itt, hiszen azt hittem ez az a hely, ahol nem fogok összefutni senkivel, főleg nem az egyik igazgatóval.
Eltűrtem néhány kósza hajtincset az arcomból, mert a szél mániája volt, hogy a hajam segítségével korlátozza a látási viszonyaim. Érdeklődve néztem újra körbe és körbe ahogy egyre beljebb haladtunk.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 9:19 am

Az egész lénye nyugalmat és magabiztosságot áraszt és nem idegességet, pedig azért megnyugodott kissé mikor látta hogy nincsen komoly baj. A bizonytalan útmutatásra csak elmosolyodik.
- Elég nagy ez az erdő, hogy éjszaka csak úgy találomra elinduljon benne az ember - válaszol végül, és derűs pillantást vet a lányra. Nincs egészen tisztában azzal, hogy mennyire veszélyes környék ez, ahogyan azzal sem, hogy Alecben mekkora erő rejlik. Nem véletlenül lett ő a másik igazgató Alex mellett.
- Nos, ez esetben kénytelen lesz elviselni hogy most én fogok írányítani, így legalább nem fogunk eltévedni - húzza apró mosolyra a száját, mivel sejti ő hogy nem éppen ezt a fajta reakciót várta volna a lány, de... neki sincs sok kedve szentbeszédet tartani, mivel az olyan unalmas, és lélekromboló. Persze, néha kellenek a helyreutasító szavak, de most nincs itt az ideje.

- Akkor is lenne erre esélye ha Alex sétál ma erre és nem én, azonban látom hogy így sem jókedvébőll jött ide, ahol egyedüllétre vágyott, nem akarom még inkább tetézni a bajt - válaszol őszintén, mert látja hogy valami nincs rendben, de nem kérdez rá konkrétan hogy mi a baj, és segíthet-e. Néha nem kellenek szavak, hanem elegendőek a gesztusok, és úgy érzi eleget tett egyenlőre ezzel a kis sétával, ha valamit mondani szeretne Angelique, akkor majd magától mondani fogja, ő nem erőlteti.
- Így azért csak jobb, és nem fog megfázni sem - biccent, és elindul, az első ötven méter után, elhagyja az ösvényt, és egy kissebb járaton át vezeti a lányt, amit állatok jártak ki. Csapásnak is lehetne nevezni, míg végül egy kisebb völgyben kötnek ki, ahol kicsi szabályos kerek tó van. Mágikus fények táncolnak a tetején.
- Nézze, tündérliliomok... - mutat a tóra, ahol valóban, fényló tavirózsára hasonlító mégis fényesebb növények úsznak. Derengő kékes fényük gyönyörűvé varázsolja a helyet. Kicsit később válaszol csak.

- Igazából, csak ellenőrizni akartam, hogy minden rendben van-e idekint. Sosem lehet eléggé vigyázni, és nem szeretnék semmiféle betolakodót, ami veszélyeztetné a diákokat, na meg szeretem az éjszakát - válaszol végül, és egy percig elgyönyörködik a gondtalanul lebegő növényektől, amik két hétig bírják ki, ha innen elszakadnak.

//Bocsi a váltás miatt, de ez olvashatóbb//
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 9:50 am

-Talán...de nem izgalmasabb találomra elindulni, mint pontosan tudni hová is tartunk? -kérdeztem újabb félmosollyal. Szerettem a meglepetéseket és úgy voltam vele, hogy jobb találomra elindulni valamerre, mert talán az lesz a nekünk megfelelő, nem az, amit már elterveztünk.
-Úgy tűnik most tényleg ez a jó döntés. -húztam el a szám, de ténylegesen beletörődtem abba, hogy most hagynom kell valaki mást irányítani. Különben is ő az igazgató, én meg csak egy diák.
-Ezért hálás vagyok. Legszívesebben leülnék egy sötét helyen egy üveg whisky-vel és tudja...csak relaxálnék.
Azt nem akartam elmondani mi is bánt. Egyrészt sosem szerettem a saját belső dolgaimról beszélni, másrészt nem ismertem túl jól a férfit, ráadásul eleve nem avathattam be épp a titulusa miatt.
Miután meggyógyította a sérülésem és a nadrágom (ami egyébként sokkal nagyobb trauma volt, mint az a kis karcolás) szó nélkül követtem őt.
Nem tudtam merre megyünk, de nem vontam kétségbe, hogy valami érdekeset akar mutatni. Az út nem volt túl egyenes, de ezúttal a lábam elé néztem, így nem akadtam be semmibe.
Amint megérkeztünk a tóhoz érdeklődve pillantottam a fényekre. Lenyűgöztek.
-Ez gyönyörű...-mondtam halkan. Legszívesebben beleugrottam volna a vízbe, hogy kissé felfrissüljek, de visszafogtam magam és csak bámultam a fényes növényeket.
-Miféle betolakodótól tart? -fordultam felé érdeklődve, majd elgondolkodtam. Az apám halálfaló, a bátyám szintén...azt hiszem ők betolakodónak számítanának.
-Érezte már úgy, hogy egyedül van, és mindenki azt akarja, hogy valaki más legyen? Valaki, aki ellen egész életében harcolt, aki elől mindig menekült? -tettem fel egy kérdést komolyan pillantva rá. Tulajdonképpen csak valami olyasmit akartam megtudni, hogy ő mit tenne ilyen helyzetben. Reméltem, hogy valamit felhasználhatok a válaszából.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 10:05 am

- Napközben minden bizonnyal érdekesebb és izgalmasabb, de ilyenkor este már csak mértékkel izgalmas, mert már a veszély is megjelenik - jegyzi meg, mert ő is szívesen kószál az erdőben ha megteheti, egy jegyzetfüzettel és egy tollal. Vagy csak úgy magában, diákokkal ritkán találkozik, és halad együtt, ezért is kivételes eset ez a mai.
- Igen, ez. Csak néha a diákok elfelejtik, hogy mi, az iskola vezetői nem ellenük, hanem értük vagyunk - sóhajt fel a férfi, mivel nem ritka az olyan eset, hogy valaki direkt tesz nekik keresztbe, és még ő van megsértődve. Bízik abban, hogy a lány tudja miről beszél, hiszen elég érettnek tűnik, és az őt nyomasztó gondok sem lehetnek kicsik. ahhoz túlságosan mély a tekintete, amivel a férfire néz.

- Mind emberek vagyunk, természetes hogy vannak ilyen helyzetek is, de az alkohol nem megoldás. Tönkreteszi a szervezetet, sokkal jobb ilyenkor a mozgás, valami, amivel le lehet vezetni az elkeseredettséget, és a rosszkedvet - válaszol, de nem teszi szóvá, hogy helytelenítené a lány mondatát. Bár ő biztos hogy nem inná le magát a földig, ahhoz túlságosan sok felelősségtudat van benne, amit nem dobhat sutba több okból sem. Ahogy haldnak, figyel a lába elé, és néha fél szemmel Angie-re is rápillant, hogy egyben van-e, nem szeretné ha újabb sérülések érnék amíg vele van. A tavat bámulva válaszol a lánynak.
- Tulajdonképpen nem tudom. Idegen vérfarkasok, vagy más vadabb lények. Sárkányok... Olyan lények, amiket nem ismerek, és nem tudom, hogy miféle szándékaik lehetnek - szólal meg végül, mert ő azért óvatos, Alex szerint túlzásba viszi, de ő azt vallja hogy jobb félni mint megijedni, és ennek érdekében mindent meg is tesz.

- Angelique, én egész életemben egyedül voltam, nekem nem volt példa előttem, hogy milyenné váljak/ne váljak. Ha valaki azt akarja hogy másmilyen legyek, azzal nem foglalkozom, mert neki nem jelentek semmit, akinek fontos vagyok, az nem akar megváltoztatni semmilyen körülmények között. Tudja, nincs egyedül a problémával, nem szégyen segítséget kérni, de elsősorban az a legfontosabb, amit ön gondol, hogy ön kivé/mivé akar válni. Utána már egyszerűbb lesz - mereng el egy pillanatra, és komoly kék szemeibe némi mélabú költözik, de nem teszi szóvá a dolgot. A közelben halk neszezés hallatszik, és elődugja két szarvas az agancsos fejét. Nem tűnnek félősnek, és az egyik közelebb araszol a lányhoz.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 15, 2013 11:20 pm

-Nem elfelejtik. Szerintem csak úgy érzik, hogy Ön és Mr. Holloway a törődéssel, amit ők inkább szigorként értelmeznek, korlátozzák őket abban, hogy a saját útjukat járhassák. -cáfoltam meg a kijelentését, bár biztos voltam benne, hogy részben igaza van, hiszen akadtak olyanok, akik egyszerűen csak nem tűrték a szabályokat. Őszintén szólva én is gyűlöltem a korlátokat, azt, ha megakarták mondani, hogy mit csináljak, de ez nem az igazgatók hibája volt, számomra ők is ugyan olyan emberek voltak, azt leszámítva, hogy a "feletteseim".
Elnevettem magam az alkoholról alkotott véleményét hallva. Igyekeztem ugyan ezt visszafojtani, de nem tehetek róla, ez nem igazán szokott nekem összejönni.
-Talán...de vallja csak be, hogy néha jobban mennek a dolgok néhány korty skót whisky után. -vigyorogtam rá. Sokat koncerteztünk a srácokkal, és egy rockkoncert olyan alkohol nélkül, mint egy házasság érzelmek nélkül, száraz és hiányos. Persze nem szoktam magam leinni a sárga földik, szerettem emlékezni a tetteimre és a koncertjeinkre, de azért nem vetettem meg az élet örömeit, miért is tettem volna?
Tetszett a tó látványa, tulajdonképpen teljesen lenyűgözött. Már el is képzeltem milyen lehet itt dalt írni, hiszen már maga a látvány is inspiráló. Volt már, hogy hónapokig nem tudtam egyetlen értelmes mondatot sem írni, aztán megtaláltam a megfelelő helyet, ahol egyből ment.
-Miért jönnének ide sárkányok? -tettem fel egy számomra logikusnak tűnő kérdést. Hiszen ez egy iskola és nem tudtam elképzelni, hogy oka is lehet annak, hogy bárki ide jön.
Végighallgattam, amit mondott és az volt a szomorú, hogy teljesen igaza volt. Az apám és a bátyám nem azért akartak megváltoztatni, mert szerettek és aggódtak amiatt, hogy olyanná válok, ami számomra rossz lehet, hanem azért, hogy használjanak, hogy eggyel több tagja legyen a halálfalóknak, hogy a bábjuk legyek...de mit tehettem volna? Bármennyire is nem szerettem a nevelő szüleim, azt nem hagyhattam, hogy bajuk essen.
-Tudja én is mindig egyedül voltam, aztán amikor kiderült, hogy nem...minden csak rosszabb lett. -vontam meg a vállam. Azt hittem a nevelő szüleim mellett, hogy hülyeség ez a menekülősdi, hiszen az apámék mellett sokkal jobb lenne nekem...hamar rájöttem, hogy ez nem így van.
-Tudom kivé akarok válni, mégis olyan, mintha ettől a ténytől csak nehezebb lenne. -húztam el a szám, majd tovább néztem a tavat.
-Elgondolkodott? -kérdeztem az arcát fürkészve. Elgondolkodtam azon, hogy megkérjem e valamire, amin már azóta gondolkodtam, hogy megismertem a szüleim. Végül arra jutottam, hogy próba szerencse, sok mindent nem veszíthetek.
-Mr. Nyrani...mi lenne, ha azt mondanám, hogy...hogy szeretnék okklumenciát tanulni? -fordultam teljes testemmel felé. Arcomról határozottság sugárzott. Az apám jó legilimentor, és örülnék, ha minimálisan is, de lenne esélyem védekezni ellene.
Az apró neszeket hallva arra fordítottam a fejem, és elmosolyodtam mikor két szarvas lépett elő. Nem ijedtem meg, mikor az egyik közelebb jött, nem mozdultam, nem akartam elijeszteni.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimeSzomb. Márc. 16, 2013 4:25 am

- Bizonyára van igazság abban amit mond, mégis nagyon szeretném ha mindenki megértené hogy ezek a szabályok, vagy házirend, nem ellenük van - jegyzi meg, bár biztos benne, hogy akad majd pár diák, akik biztosan nem fogják megérteni, talán mert nem akarják, és annyira bennük van a lázongás, hogy már csak azért sem. Pedig ez a hely nem kényszer, ide senki nem büntetésből jön hanem tanulni, és megismerni a mágikus világot. Nem hibáztatja őket sem, mármint azokat akik kényszernek érzik, de tőlük meg némi emberi együttérzést várna el.
- A skót whisky keserű és éget, a kanadai lágyabb, bár én a minőségi vörösborok híve vagyok ha már alkoholizálni kell - jegyzi meg, mert ugye ő sem veti meg néha, és tudja hogy barátja, Alex sem. Elégedetten támaszkodik az egyik fának, amíg a tavat bámulja, és amíg válaszol a lánynak, aki újra kérdez.
- A sárkányok kiszámíthatatlan népség, és sokkal okosabbak mint azt mi hisszük. Ez az iskola egy sárkány után kapta a nevét, noha mára már csak Draconiusként ismeretes, előfordulhat hát hogy erre jöjjenek valaminek kapcsán - azt persze nem mondja meg, hogy miért, pedig nagyon is jól tudja. A titkot őrzik már évek óta hárman, és senkinek nem beszélnek róla.

- Néha nem egyszerű az élet. Az ember azt hinné, hogy társaságban könnyebb, ha van valaki melletted akkor egyszerűbb, és néha mégis mennyit tud rontani a dolgon. Bár az az érzésem, hogy ön ezt jobban tudja, nem igaz? - pillant szelíd kék szemeivel a lányra, és felsóhajt. Nagyjából tudja a családi hátterét a lánynak, de nem szokása senki életében vájkálni, ezért is várja meg amíg inkább magától beszél.
- Tudom, hogy nehéz. Bizonyára vannak, akik nem nézik jó szemmel azt a valakit, aki lenni szeretne és mindent megtesznek ez ellen, de ha tényleg akarja, akkor sikerülni fog - bátorítja a lányt, mivel őt senki nem átorította annak idején, pedig jól estek volna neki is az együttérző szavak.
- Komolyan, ezt szeretné? Ez nem könnyű tudomány, kitartást és akaratot igényel, és mivel mindenkinek más az elméje, én csak az alapokat tudnám önnek megtanítani, onnantól kezdve gyakorlás kérdése minden - válaszol, de nem lepi meg a lány kérdése, sejthető volt hogy valamikor ide lyukadnak ki az eddigi rövidke beszélgetés alapján. A szarvasok megjelenésére elmosolyodik, és az egyik agancsos megfordul, elindul de visszanéz és hívogató mozdulatot tesz a fejével.
- Kövessük őket? - kérdezi a lányt.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimeSzomb. Márc. 16, 2013 9:07 am

-Akkor jó, ha éget. Jobban érzem, hogy élek. Vörösbor...-mondtam elgondolkodva. Szerettem a bort, bár a koncertjeinken egyértelműen inkább a whisky fogyott.
-Nem rossz, de azért nem cserélném le a whiskyt, csak ha megmutatják, hogy a bor tényleg jobb.
Rajongtam a whiskyért. Nem mintha nagy alkoholista lennék, de egyszerűen szerettem. Sosem értettem azokat, akik kólával isszák. Hogy ronthattak el valamit, ami tiszta, és tisztán tökéletes?
-Azt hiszem ostobaság alábecsülni egy sárkányt. -mosolyodtam el. Soha nem becsültem volna alá egy lényt, ami annyival nagyobb és vérszomjasabb nálam, mint egy sárkány.
-Valaminek kapcsán...-suttogtam magam elé. Úgy tűnt mintha tudná mi is lehet az a valami, ennek ellenére úgy döntöttem nem feszegetem a kérdést, egyrészt nem rám tartozott, másrészt nem is érdekelt annyira.
Felvontam a szemöldököm a kis "monológot" hallgatva. Érdekesnek találtam, amit mondott.
-Igen, azt hiszem profi vagyok a témában.
Azt ugyan nem tudtam, hogy egy társ mennyit tudna rontani a dolgokon, hiszen olyanom még soha nem volt és őszintén nem vágytam arra, hogy bármiféle kötődés rontson a helyzetemen, de azzal tökéletesen tisztában voltam, hogy a család mekkora szívás tud lenni. A nevelő szüleim, akik mindig is a "családom" voltak rongyként kezeltek, az igazi családom pedig azt akarja, hogy szörnyű dolgokat tegyek....minek az embernek ellenség, ha van családja?
-Nem az a baj, aki lenni akarok, hanem az, hogy emellett nem akarok más is lenni. -elhúztam a szám. Eszembe jutott, hogy anyám az életét adta azért, hogy ne váljak olyanná, mint a bátyám és az apám, most mégis közelebb állok ehhez, mint valaha. Tényleg úgy éreztem, hogy tanácstalan vagyok.
Elmosolyodtam. Egyáltalán nem lepődött meg, hogy előálltam az okklumenciával, pedig így kellett volna lennie. Felvontam a szemöldököm, közelebb léptem hozzá és az arcát kémleltem.
-Ne tegyen úgy, mintha nem tudna rólam semmit...nem sok mindent akartam annyira az életem során, mint most az okklumenciát. Be kell látnia, szükségem van rá. -mondtam teljesen komolyan. Nem akartam, hogy turkáljanak a fejemben és mivel láttam lehetőséget arra, hogy megakadályozzam, mindent meg akartam tenni ennek érdekében.
Érdeklődve figyeltem a szarvasokat és azt, ahogy távolodtak. A férfi kérdésére bólintottam.
-Kitudja...talán valami érdekeset akarnak mutatni.
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimeCsüt. Márc. 21, 2013 2:28 am

- Kinek mi a jobb, én jobban szeretem a telt ízeket, és a vörösbor végül is társas ital, egyedül nem esik jól, a whiskynek meg mindegy. De nincs az a hangulata mint a bornak - válaszol a lány megjegyzésére, mivel ő inkább boros, de ha erősebbre vágyik, akkor sem whiskyzik, sokkal inkább a varázsló vodka, az jobban kiüti mint bármi más. Nem igazán szereti a töményet, ezt nem is titkolja, de ha Angeliqua-nak az kell, ő nem tartja vissza.
- A sárkányok, ősi lényeg. Rengeteg legenda és monda kering körülöttük, mégis szinte alig tudni róluk valamicskét. A sárkányokat sosem szabad lebecsülni - pillant elgondolkodva a lányra, mivel ő is sokat merengett már ezen a kérdésen, hogy tulajdonképpen miért is van kevés sárkány, és hogyan élnek vadon, mennyire intelligensek. Megrázza egy picit a fejét, ez más téma, ez most nem tartozik ide.

- Ez a fajta profizmus, sajnos nem a leg...hm, legsikeresebb. Úgy értem, sajnálatos hogy már ennyire profi szintre alakult a dolog - szólal meg, de némi magyarázatot is fűz a dologhoz, hátha nem érthető, de ezt is igyekszik a maga csendes módján tenni, ő is szokott magyarázni, és néha órákat tartani, de ez nem olyan gyakori esemény. Általáan akkor fordul elő, hogyha valamelyik tanár nem tud bemenni, vagy megbetegszik, és akkor ő a beugró.
- Akkor ne legyen más, legyen az, aki lenni akar. Tudom, hogy van ereje megbirkózni ezzel a dologgal - mosolyodik el bíztatóan, és nem ajánlja fel a segítségét, ő a maga módján segít, na meg tudja mit szokott művelni a lány szabadidejében, hiszen ő sok mindent tud, de kevésről beszél.

Elgondolkodik, mikor a lány közelebb lép, komoly arca nyugalmat tükröz, szemei tisztán fénylenek, és az elgondolkodás látszik az egész lényéből. Végül csak biccent.
- Tény és való, tudok ezt azt, de nem akartam felhozni, mert nincs hozzá közöm, csak akkor ha segítséget kér, vagy beszélni szeretne róla. Megértem miért akarja az okklumenciát, de képes lesz végigcsinálni? Az edzésmódszerem nem a legkíméletesebb... de mindazonáltal én hajlandó vagyok megmutatni az alapokat, és gyakorolni önnel - szólal meg végül, mert neki igazán nem kerül sokba, egy különóra, de ha a lánynak segít hogy jobb emberré váljon, már megérte az egész. Alec bízik az emberekben, így a diákjaiban is. Ezt mindenki érezheti. A döntésre csak biccent és elindul a szarvasok után, akik végül is a saját területükre invitálják őket, egy csapatnyi szarvas közé. Vannak gyönyörű agancsos hímek, és szendébb nőstények, és egészen kicsi gidák is akadnak. A völgy szélénél megáll, és onnan figyeli a nemes vadakat. Az egyik agancsos közelebb óvakodik hozzá, egy őz meg a lányt veszi célba, és ha Angeliqua hagyja, akkor az orrát odaböki az arcához, jelezve hogy nem tekinti idegennek.
- Csodálatos egy erdő ez - sóhajt fel a férfi, és ő maga már az agancsos szarvas izmos nyakát simítja végig.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimePént. Márc. 22, 2013 7:03 am

-Látja? Épp ezért szeretem a whiskey-t, magányos ital, nem kell hozzá társaság. -vontam meg a vállam. Sok esetben egyáltalán nem vágytam társaságra, viszont az ihlet gyors szétáramlását az agyamban nagyban elősegíti a whiskey, ezért szerettem, a magányos művészeknek tökéletes.
-Szeretem a sárkányokat. Olyan...tiszteletreméltóak. -mondtam kissé elgondolkodva. A sárkányok nekem mindig is a szabadság, a függetlenség és erő szimbólumai voltak, tiszteltem őket és nem csak azért, mert nagyobbak és erősebbek nálam.
Számomra egyszerűen gyönyörűek voltak. Talán épp azért tetszett ez az iskola és döntöttem úgy, hogy nem akarok tovább menekülni, mert egy sárkány nevét viselte.
-Azt hiszem én nem sajnálom. Mármint, ha a dolgok nem így alakultak volna, talán nem lenne a Misery's, nem tudnék dalokat írni, hiszen nem lennének azok a dolgok, amik most inspirálnak. Persze nem halnék bele, ha néhány dolog egyszerűbb lenne. -húztam félmosolyra a szám.
Ha rendes családom lett volna valószínűleg a személyiségem is egészen máshogy alakult volna, nem ismertem volna meg a fiúkat, nem alakítottunk volna bandát, nem írnék dalokat, és nem lennénk híresek. Akkor minden más lenne.
Nyilván örültem volna, ha van apám és a bátyám sem gyilkos, a nevelő szüleim pedig nem kezeltek volna rongyként, de így alakult, most már nem bánom annyira a múltat, csak azt nem tudtam hogy mászok ki a jelenből, hogy egyáltalán legyen jövőm.
-Örülök, hogy így gondolja, és remélem igaza van, de jelenleg ebben én egyáltalán nem vagyok olyan biztos.
Tényleg nem voltam. Nem is értettem Mr. Nyrani miért hiszi, hogy komolyan képes vagyok rá. Minden esetre nagyon nagyon reméltem, hogy igaza lesz és idővel képes leszek megbirkózni a dolgokkal és megtalálni a lehető legjobb megoldást.
-Szeretnék beszélni róla...tényleg...de nem tudok mit mondani azon kívül, hogy rohadt egy érzés, hogy a családod megmaradt része gyilkosokból áll és azt akarják, hogy te is az legyél.
Talán kicsit kíméletlenül hangzott, amit mondtam, de egyáltalán nem akartam megérteni Darrent és az apám, csak azt akartam, hogy hagyjanak békén. Anyám megakart menteni tőlük és tisztelem annyira az emlékét, hogy nem adom fel.
-Ezért hálás vagyok. Nem zavar a kíméletlenség, megakarom tanulni, nem számít, milyen áron.- hangomban erős elszántság és magabiztosság volt. Megakartam csinálni és éreztem, hogy erre képes leszek.
Követtük a szarvasokat...A hely, ahova vezettek lenyűgöző volt. Ahogy az egyik állat oda jött hozzám elmosolyodtam és óvatosan ugyan, de felé nyúltam, hogy megsimogathassam a nyakát.
-Tényleg az. -értettem egyet az igazgatóval.
-Mr. Nyrani! Mikor kezdjük az okklumencia órákat?
Vissza az elejére Go down
Alec Nyrani
Igazgató
Igazgató
Alec Nyrani


Hozzászólások száma : 90
Age : 46

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimeVas. Jún. 30, 2013 7:54 am

- Így igaz, elismerem néha jól esik a magány is, de azért a legtöbb esetben jó dolog osztozni egy finom italon. Én személy szerint általában egy könyvvel osztozom - mosolyodik el halványan, mivel vagy Alexel szokott iszogatni, vagy egy régi poros könyv társaságában, ami a magánkönyvtárukból származik, és amihez a diákok nem férhetnek hozzá. Mert akadnak ilyenek is azért.
- Valóban azok, ősiek és rejtelmesek, senki nem tudja honnan származnak igazából, és mit tudnak. Számtalan legenda foglalkozik velük de sajnos csekély az igazságtartalom - sóhajt fel, maga is rengeteget olvasott már erről, és folyamatosan kutat, hogy megtudja, milyen rejtett tudás lehet még, amit ők nem tudnak. Valamiért az az érzése, hogy sokkal több van itt, mint az a régi titok. Elgondolkozva pillant a lányra, és hallgatja mit mesél, végül is a rosszban is van jó, erre mondják hogy öröm az ürömben.
- Végül is, így is lehet nézni, ez azt jelenti hogyha így látja, hogy megvan önben az erő hozzá, hogy tegyen azért, hogy ezek a jók ne vesszenek el. Tudja a sors kiszámíthatatlan, egyesek összetörnek ennyi nyomás alatt, mások viszont erősebbé válnak... - néz el egy picit a távolba, aztán lassan elindul a szarvasok után, ő tudja, hová mennek, de szeretné ha a lány is látná a szarvasok völgyét, ahol élnek.

Hallgat egy kicsit, hagyja hadd merüljön el Angie a gondolataiban lassan lépked előre, és megtart pár ágat, amíg a lány is átbújik alattuk, nem akarja hogy neki csapódjanak, kellemetlen horzsolásokat okozva neki.
- Mint azt ön is mondta, tudok egyet s mást annak ellenére, hogy nem beszélek róla. Tudom, hogy ha valamit elhatároz akkor azért mindent meg is tesz, nézze meg a kis csapatát a Misery-t - hívja fel a figyelmét a lánynak, hogy az is poénnak indult, aztán komolyan vettem és most hol tartanak. Egész elismert kis csapat a fiatalok körében, mondjuk ehhez már Alec őskövületnek számít, de említőlegesen már ő is hallotta.
- Igen, az mindennel bizonnyal nem a legjobb. Ezért megértem, miért akar változtatni és tanulni - jegyzi meg, és ahogy odaérnek a kis völgyhöz, megáll a szélen, nem zavarja meg ezeket a nemes vadakat, megvárja míg ők jönnek oda. Az egyik hímnek megsimogatja az orrát, és a nyakát is.
- Ne hálálkodjon előre, majd ha sikerünk lesz, akkor ráér akkor is - mosolyodik el a maga szelíd módján, és gyengéden simogatja a szarvasokat. Szereti ezeket az állatokat, olyan szépek.
- Tulajdonképpen máris elkezdtük. Ahhoz, hogy komolyan tudjon koncentrálni, kellenek szép és pozitív emlékképek és helyek, ahol nem stressz éri, hanem a nyugalom. Nézzen körül, itt honol a legnagyobb béke, pedig még csak nem is emberek vagy varázslények, még sincsenek belső viszályaik - magyarázza, mert fontos hogy az elme és a lélek nyugodt legyen a gyakorlások folyamán.
Vissza az elejére Go down
Angeliqua Blackmore
Filius diák
Filius diák
Angeliqua Blackmore


Hozzászólások száma : 37
Tartózkodási hely : Draconius

Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitimeSzer. Júl. 03, 2013 3:26 am

-És a könyvek elég jó társaság? -kérdeztem a férfira pillantva kissé szemtelenül. Nem tudom, nekem soha nem jutott eszembe, hogy teljesen egyedül iszogassak egy könyv társaságában. Noha nem azért, mert ne olvastam volna gyakran, egyszerűen csak nem piáltam közben. Huhh...elképzelni is szédítő, ahogy a betűk elkezdenek cikázni a papíron pusztán az alkohol hatására.
Nem kívántam semmit hozzáfűzni ahhoz, hogy a sárkányokról szóló legendák nagy része hazugság. Ezt szerintem a legtöbben tudják, és különben is...fontosabb dolgunk van, mint a sárkányokról való csevegés, még akkor is, ha egyébként nagyon is megmozgat ez a téma.
-Nem tudom erős vagyok e...-mondtam szinte suttogva magam elé. Néha éreztem, hogy képes vagyok így is boldogan élni, de aztán...mintha süllyedő hajón lettem volna húzott le valami a mélybe, egyre sötétebb és sötétebb helyek felé.
-Tudja...szívesen lennék gyengébb úgy, hogy ne kelljen mindezt átélnem. Nem panaszkodom, tényleg...csak...néha másra vágyom. -vontam meg végül a vállam. Valószínűleg örültem volna, ha egyszerű életet élek...olyan...mugli félét. Gusztustalan, hogy ezt mondom, de nekik könnyebb...legalábbis ezt akartam hinni, hiszen így volt egy vágyam, egy reményem, amit bár soha nem érhettem el, mégis megvolt.
-Igaz...ők tényleg a lehető legjobb dolog az életemben. -gondoltam szinte azonnal a fiúkra, a nevetésükre, a hülyeségeikre...és Marcusra.
-Ha siker, ha nem...hálás vagyok, hogy időt szán rám. -mosolyodtam el. Nem mindenki tette volna meg, ő pedig igazgató, elfoglalt...biztosan van jobb dolga is, mint az én problémáimmal foglalkozni.
-Csodálatos ez a hely...-néztem az igazgatóra. Mosollyal az arcomon simogattam az állatokat, hogy aztán újabb kéréssel rukkolhassak elő, még akkor is, ha nem teljesen illendő ilyet kérni.
-Mesélne magáról?
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Út az erdőbe Empty
TémanyitásTárgy: Re: Út az erdőbe   Út az erdőbe Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 
Út az erdőbe
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Draconius Boszorkány- és Varázslóképző :: Draconius területe :: Birtok :: Akheron erdeje-
Ugrás: