Lyra A. Cornwald
Filius diák
Hozzászólások száma : 2
 | Tárgy: Lyra Cornwald  Kedd Márc. 26, 2013 6:54 am | |
| LYRA ALEXIS CORNWALD LOOKS LIKE THE HOLY GHOST IS GONEa z. a l a p o k
,NÉV: Lyra Alexis Cornwald
,BECENÉV: Lyra
,NEM:Nő
,KOR: 18
,HÁZ: Volt: Primus Lesz(?): Filius
,ÉVFOLYAM: 7. évfolyam
,FOGLALKOZÁS: (ex?) Prefektus
,CSOPORT: Filius diák
,VÉR: arany
,PÁLCA: 12,5 hüvelyk – Bükkfa- Sárkányszívizomhúr maggal
NOW YOURE AFRAID OF YOURSELF
a. t ü k ö r b e. n é z v e
,PLAY-BY: Phoebe Tonkin
,HAJ: sötét barna, középhosszú
,SZEM: barna
,ISMERTETŐJEL: egy mozgó sárkány tetoválás az alkarján
,ÖLTÖZKÖDÉSI STÍLUS: Barna haj, tele hullámokkal. Nem túl göndör, nem túl egyenes, pont tökéletes. Zöld szemek, amik akár egy kígyóéval is vetekedhetnének. Ritka párosítás, épp ezért mondható különlegesnek, ami persze nagyon is számít, Lyrának. Más, mint a többiek. Nem túl magas, nem is túl alacsony, pont megfelelő. Igaz, ez a kinek mi kategóriába tartozik, a lány mindent saját mércéje szerint mér. Nem egy anorexiás modell alkat, de nem is molett, sokkal inkább átlagosnak mondható, bár kifejezetten figyel arra, mit eszik meg, és mit nem. Az egyenruhát egészen kedveli, kényelmesnek tartja, de ha teheti mindig legújabb ruháiba bújik bele, előnyben részesíti a szoknyákat, blúzokat, de néha felvesz farmert, esetleg leggings-et is. Melegítője egyáltalán nincs, így ne is álmodj, hogy abba látod. A pizsama persze már más kérdés.
,EGYÉB: -
OVER YOUR SHOULDER YOU HAVE TO WATCH
a. s z e m é l y i s é g
,MUMUS: Iwan Cornwald
,EDEVIS TÜKRE: eltűnnek az érzelmei, esetleg amnézia
,VERITASERUM: ölt
,PATRONUS: Szirti sas
,SZEMÉLYISÉG: Katasztrófa. Ezzel az egyetlen szóval le lehetne írni a jelenlegi jellemét. Amilyen volt… árnyéka lett önmagának. Szétszórt, kiszámíthatatlan, és hajlamos a lázasságig sírni magát, pedig nem gyenge, sose volt, egyszerűen csak nem talál más módot arra, hogy feldolgozza mindazt, ami történt vele. A tanulásba menekül, sőt bármit megtesz, csak egy szabad pillanata ne legyen, mert akkor gondolkodna, és az emlékeit már nem tudja feledni, azok beleivódtak az agyába. Rendszerint egyedül van, nem képes értelmes társalgásra, és rettentően fél attól, hogy mások fülébe juthat, mait tett. Az a hat év, amit itt töltött olyan távolinak tűnik számára, mintha csak egy másik életben történt volna.
Gyakran elborul az agya, olyankor senkinek nem ajánlatos a közelébe menni, ki tudja, milyen károkat okoz az illetőben. Magányos, legszívesebben a világba ordítaná, rendszerint annyira fáj a mellkasa, hogy néha már-már az öngyilkosságot fontolgatja. Az eleme feletti hatalmát még most sem bírta visszanyerni, így hangulatától függően az is szeszélyes.
HEAVEN FALL INTO HELL
a. t ö r t é n e t
,APA: Richard Cornwald
,ANYA: Cordelia Wyatt
,TESTVÉR(EK):-
,EGYÉB: a mumusa: Iwan Cornwald –halálfaló nagybáty, kegyetlenebb, mint Dracula volt
,TÖRTÉNET:
Hat év. Ennyit tudhatok magaménak az iskola falai közt töltött időből. Hat teljes éven keresztül éreztem, hogy az életem sínben van, hogy igenis én irányítom a sorsom, és nem hagyom, hogy az bemutasson nekem. Hat év alatt elértem, hogy a nevem ne vesszen el a sok között, mind tanulmányi téren – hisz kétszer is iskola első lettem-, mind a hozzáállásom terén – ugyanis még ha nem is voltam szociális alkat, sose küldtem el senkit, aki segítségért jött hozzám. Hat évet töltettem a Primus házban, abból hármat prefektusként, aki tisztelettudóan, és becsületesen hajtotta végre a rá hárított feladatokat. Hat év….
… amit egyetlen nyár alatt tettem semmivé. Mindaz, amit elértem, mindaz, amiért harcoltam, így az új tanév kezdetére semmivé vált. Ha előre tudom, mi vár rám a nagyvilágban, ki se teszem a lábam a kastélyból, viszont sose lehet tudni, hogy az élet mikor ad egy hatalmas maflást.
Aranyvérű vagyok, sose titkoltam, bár nem is fektettem rá nagy hangsúlyt, ellentétben másokkal. Szerető családban nőttem fel, áldom a szüleim, hogy szabadelvűként neveltek, és bár a kőbe vésett hagyományokkal ők sem tudtak mit kezdeni, nem teljesen a megadott forma szerint neveltek. Hagytak teret, hogy kibontakozhassak, hagyták, had döntsem el én, mi nekem a jó, és mindig mellettem álltak, bármit is tettem. A Cornwald família elég nagy, de korántsem annyira tiszta, mint amennyire igyekeznek annak lenni, hisz van egy ág, ami leszakadt. Iwan Cornwald, a nagybátyám döntött úgy, hogy ő a sötétebbik utat járja, ezzel is megszakítva a kapcsolatot a testvéreivel, többek közt az apámmal. Nem fektettem erre a történetre nagy hangsúlyt, ugyanis sose jött látogatóba, és a szüleim se törték magukat, hogy együtt legyenek. Hiba volt, mára belátom.
A vonaton ülve boldog mosoly cikázott az arcomon, Will a legjobb barátom – sose volt több köztünk- alig bírt lelőni. Most először látogatott el hozzánk, így ez külön öröm volt. Viszont a kúriába belépve, könyörögtem neki, meneküljön, amíg tud. Makacs volt… Iwan helyben el is kábította, mondván nincs szüksége szemtanúkra…
- Nocsak, drága unokahúgom… már ennyi idő eltelt volna?- öntelt vigyorral mért végig a nagybátyám, akit életemben először láttam, és őszintén… cseppet sem hiányzott.
- Hol vannak a szüleim?- ez volt az első kérdés, amit neki szegeztem, fájlalom, hogy nem egyből a pálcámmal tettem ugyanezt. Belőle olyan nevetés szakadt ki, ami bennem a vért is megfagyasztotta. A vészcsengő megszólalt, és én már gondolatban kerestem a kiutat, mert helyben kedvem támadt katapultálni.
- Nyugodj meg kedvesem, látni fogod őket, csak előbb…. tegyél meg nekem egy apró szívességet- éreztem, hogy választásom nem nagyon van, bólintottam, holott sejtelmem se volt róla, mire vállalkozom.
- Helyes, nagyon helyes. Bocsáss meg, hogy most eltekintek a kötelező formalitásoktól, de ez a feladat nem tűr halasztást. A lényeg a következő, kapsz egy nevet, egy címet, és elmész. Ott várni fog egy doboz benne egy nagyon értékes dologgal, azt fogod nekem elhozni Szentpétervárra. Egyedül teszed meg az utat, különben… a szüleid is erre a sorsra jutnak- azzal a mozdulatlanul heverő Willre szegezte a pálcáját, és kimondta a halálos átkot. Nekem könny szökött a szemembe, még csak időm se volt arra, hogy közbe lépjek.
- Most mit bőgsz? Hisz csak egy sárvérű volt, arra sem méltó, hogy éljen- Iwan nem szenvedett túlzott empátiában, ez ott helyben bebizonyosodott. Voltaképp, időm nem volt felfogni, mi folyik körülöttem. Városról városra jártam, különböző instrukciókat teljesítve, és mikor arra került sor, hogy pihenjek a szüleim biztonságáért aggódtam….
…. - Mi…. mi van benne?- kérdeztem fojtott hangot, amikor a doboz a kezembe került, és elhűlve néztem végig a körülöttünk lévő hullákon, mígnem a maszkos férfi Will apjára mutatott.
- A szíve. Még dobog, és Iwan ragaszkodik ahhoz, hogy még akkor is ezt tegye, mikor a kezébe kerül, jobb lesz, ha sietsz- nem gondolkodtam, tettem, amit mondd, az agyam, az érzelmeim, és minden, ami hasznomra válhatott volna már egy ideje cserben hagyott….
… Már sötét volt, mikor Szentpétervárra értem. A napot nem tudom megmondani, azok összefolytak minden mással együtt. Már csak túl akartam lenni az egészen. Iwan egy hatalmas kastély nagytermében várt rám, és mikor beléptem, elégedett vigyorra húzta az ajkait. Mellette egy nő ült, aki kicsit olyan volt, mint aki a két világ közt lebeg.
- Megérkezett hát a várva várt kincs, időben ahhoz, hogy megtörténjen a csoda, Szerelmem- csókot nyomott a nő kezére, aki dallamosan kacarászott a tényre, hogy hamarosan rendes szíve lesz. Már nagyon várta az eseményt.
- Tedd hát meg Lyra. Nyisd fel a dobozt- nyeltem egy nagyot. Nem akartam megtenni, nem akartam látni. Elég volt tudni, hogy mit cipelek, elég volt tudni, hogy valaki meghalt azért, hogy az a… lény élhessen.
- Nyisd fel te- összeszedtem a bátorságom, és kihívó tekintettel dobtam oda neki a dobozt. Láttam rajta, hogy nem teszik neki, de nem értettem, miért.
Innentől kezdve az események összefolytak. A szüleim előkerültek egy fal mögül, és már csak azt vettem észre, hogy Iwan apámra szegezi a pálcáját. Akkor szakadt el bennem valami. Még az iskolában tanultam elemi mágiát, a levegő lett az enyém, sok hasznát is vettem, de akkor…. elszabadult. Hatalmas széllökések, villám cikázott át a termen, és a remegésemen kívül mást nem éreztem, aztán egyszer csak… hangos dörrenés, egy nagyobb villám, ami egyenesen a szüleim találta el….
… Megrázkódok, mire a szemeim felpattannak, és olyan erővel szorítom a vonat ülésének a karfáját, hogy félő, összetörik a kezem alatt. Veszek egy mély levegőt, de a könnyeimet, már ha akarnám, se tudnám megállítani, pedig… az ember azt hinné, azok egy idő után elfogynak. Kibámulok az ablakon, mindjárt visszaérünk. Az első dolgom lesz felkeresni az igazgatót, hogy beszámoljak neki a történtekről – már ha még nem jutott a fülébe-, és megosszam vele Will halálát, de a fő célom mégis az, hogy átkéressem magam a Fillius házba. Pofátlanság lenne a sajátomban maradni.
LOOKS LIKE YOUR BOATS ABOUT TO SINK
a. j á t é k o s
,NEVED: Angel
,KOROD: 20
,TAPASZTALAT: kb 3 éve
| |
|
